Budapest páratlan értéke a Duna menti elhelyezkedése,
a belvárosi Duna-part világhírű panorámája és a külsőbb részek természetközeli,
vízparti hangulata. A Duna és partjai a közlekedés mellett lehetőséget
nyújtanak a mindennapos kikapcsolódásra, egyedi turisztikai vonzerőt és
különleges természetközeli helyszínként védendő értéket is jelentenek.
Ha a
Duna-partok fejlesztése kerül szóba, elsőre azokra a nagyobb beruházásokra
gondolunk, melyek célja a parti közterületek gyalogosbarát megújítása és
zöldítése, a belvárosi rakpartok közlekedési konfliktusainak megoldása vagy a
Duna menti kerékpáros útvonalak kialakítása. Ezeket a célokat szolgálják az
olyan nagyobb projektek, mint a pesti belvárosi rakpart régóta tervezett megújítása (RAK-PARK projekt), a Parlament és a Margit híd
között hiányzó, még az idei évben megvalósuló sétány kialakítása, vagy a budai oldalon a part menti terek
és parkok szintén tervezés alatt lévő megújítása és az EuroVelo 6 Duna-menti kerékpárút fejlesztése.
A parthasználat
problémája azonban nem szűkíthető csak a közlekedési kérdések köré. A
rendezvényhajók és a szállodahajók jelenlegi működéséből eredő zaj- és
légszennyezés, valamint az elmúlt években egyre nagyobb turisztikai forgalom
elsősorban a lakóterületek közelségében okoz állandó problémát. A belvárosban
zavaró a kikötőhelyek és a kikötőkhöz kapcsolódó berendezési tárgyak
(hajóhidak, kapuzatok, reklámtáblák, hulladéktárolók, közmű dobozok stb.)
rendezetlen, túlburjánzott kialakítása, ami nem csak a világörökségi
környezethez méltatlan megjelenést eredményez, hanem a sétányok kellemes
használatát is akadályozza. A természetközeli partszakaszokon elsősorban a
természeti értékek megőrzése és a kikapcsolódást lehetővé tevő funkciók
összehangolása jelent feladatot.
A Duna-partok átfogó megújítása érdekében, a nagyobb fejlesztések mellett, a Fővárosi Önkormányzat napirendre tűzte a kikötők és azok parti kiszolgáló infrastruktúrájának rendezését is. A szabályok felülvizsgálatának célja a kikötők elhelyezkedésének újragondolása és környezetük rendezése annak érdekében, hogy kevésbé zavarják a városképet, csökkenjen a kikötők működéséből és a hajóközlekedéséből eredő környezeti terhelés és javuljanak a működtetés feltételei is. Ahogyan arra a közelmúlt tragikus balesete is rámutatott, a belvárosi kikötők és a hajóforgalom túlzsúfolttá, balesetveszélyessé vált. Ezért a javaslat egyik fontos célja, hogy a kikötőhelyeket és a turisztikai célú hajóforgalmat hosszabb partszakaszokon biztosítsa. A terv a parti berendezések kialakítására és a kikötők arculatára is egységes elvárásokat fogalmazna meg. (Ha többet szeretnél megtudni a kikötők városképi hátteréről, ismerd meg a Partifecske Atlasz c. megalapozó kiadványt, mely bemutatja a parthasználattal kapcsolatos jellegzetes helyzeteket és problémákat, valamint javaslatot ad ezek megoldására.)
A
budapesti Duna-partok használatával, a hajózással és a kikötőkkel kapcsolatban
a Fővárosi Önkormányzat kíváncsi a lakossági tapasztalatokra, problémákra és
fejlesztési igényekre, melyeket az erről szóló online kérdőív kitöltésével
segíthetsz.
A kérdőívben
először általánosan a Duna-part használatára vonatkozó véleményedre vagyunk
kíváncsiak, majd az egyes partszakaszokra vonatkozó részletesebb kérdések
következnek. Külön kérdések vonatkoznak a kiépítettségük szerint
megkülönböztetett városi és természetközeli partszakaszokra. A kérdőív a Duna
főágára fókuszál, az attól adottságaiban és használatában jelentősen eltérő
Ráckevei-Soroksári Duna-ággal most nem foglalkozik.
